Orbán Viktor megítélése dolgában két nagy kérdés van szerintem.

Az első a cél. Hogy igaz-e a harc? Tehát: valóban a nemzetet szolgálja Orbán Viktor és csapata, még ha olykor esetlen módon is, vagy a nemzet szolgálata csak álca, és a valódi cél a hatalom folyamatos növelése.

Figyelem segít ezt megítélni, ha felületi jelenségek helyett “a ló szájára” figyel az ember. Itt van például az évértékelő beszéd. Hallgasd meg! Igaznak érzed-e? Őszintének érzed-e? Vonatkoztass minden mástól el, és próbálj az emberre figyelni, bármilyen nehéz is esetleg Számodra, tedd magad túl az ítéleteiden, adj neki esélyt, legyél a figyelmeddel jelen! Komolyan mondja? Hisz abban, amit beszél? Elhiszed neki?

A vezető szavai után a vezető tábornokainak, a dukátusok vezetőinek, és ezek tanácsadóinak a szavait és tetteit is érdemes megvizsgáld. Harácsolás folyik és magukénak érzik, vagy világos tudásuk van arról, hogy hitbizomány ez, a “nemzet” vagyona, amit ők kezelnek épp. Nemzet szó idézőjelben, mert erre is figyelned kell, hogy lehet eltérő az értelmezésed. Szerinted a nemzet vagyona talán az állam vagyona (kellene legyen), ők azonban érezhetik úgy, hogy az állam kezében a nemzet vagyona veszélyben van, mert az egyszeri választópolgárok bármikor billenhetnek akkorát, hogy az állam vagyona “a nemzet árulóinak” kezébe kerül, ezért a nemzeti vagyont állami kezelés helyett ennél biztonságosabb, a vezető szerint megbízható kezekbe vonják. Figyelj erre nagyon! Nem az a kérdés, hogy Szerinted helyes-e, hogy így gondolják és így járnak el, hanem, hogy az ő szándékuk mi. Miért csinálják, kiket szolgálnak a tetteik?

Másrészt vigyázz, hogy kiket vizsgálsz! Nem mindenki valóban vezető, aki annak tűnik – az vezető csak, akinek felelőssége, mert döntési mozgástere van. Tehát egy kincstárnok például nem vezető. A kincstárnok egy aláírás csak, erénye az abszolút hűség, rajta nincs is mit nézni. Hanem a gondolkodó, döntésekre felhatalmazott vezetőket nézd. Amennyit találsz. Ők hogyan gondolják, ők miért csinálják?

Nem tisztem válaszolni. Hanem a szerintem helyes kérdésekre akarok rávilágítani.

Te hogy érzed? Nem tiszta a válasz, persze – különösen, ahogy lejjebb halad az ember a hierachiában, egyre zavarosabbak lesznek a motivációk, és az alján már csak brutális önzés van. De vonatkoztass ettől el! A csúcson mi Szerinted a szándék? A nemzetet szolgálják, vagy magukat csak?

A második nagy kérdés a mód. Hogy helyes-e a mód? Mert mégoly szent cél sem szentesíti az eszközt, a helytelen eszközt a nemzet szolgálata sem szentesítheti.

Tehát: tudatos döntés, hogy lopjunk, mert így akarják a nemzet szolgálatát csinálni – vagy nagyobb erők is működnek, amiknek viszonylagos mederben tartása így valósul meg.

Tapasztalatom a magam mikro szintjén – én csak egy pár száz fős közösséget vezetek –, hogy az emberek hajlamai és vágyai már egy kis közösségben is okoznak olyan működést, amire a vezető nem büszke, amit külső szemlélő könnyen ítél hibaként meg. Folyamatosan próbálom javítani ezeket, de az elmúlt huszonnégy év egyik legnagyobb tapasztalata, hogy: véglegesen kijavítani nem áll hatalmamban. Mert a közösséget alkotó emberek jelen állapotából eredő “hibák” ezek, annak következményei, hogy mind emberek vagyunk, tehát tökéletlenek, és így a legjobb vezető (nem tartom magam annak) is tökéletlen emberekkel dolgozik. Tehát nem tudom a hibákat javítani. Hanem amit tudok az (1) irányt mutatni és példával elöl járni, (2) bízni, figyelni, szeretni, időt adni, fejlődni segíteni, (3) kitenni, akik “végleg elbuknak”.

Másképp: a vezetői szolgálat lényege, benyomásom szerint, hogy folyamatosan adok esélyt (bizalmat, tehát döntési felelősséget) erre nem egészen kész, tökéletlen embereknek. Bízva abban, hogy fejlődnek. Saját tökéletlenségemet tudva dolgozni azon, hogy együtt mind fejlődjünk. És folyamatosan figyelek, hogy hogyan teljesítenek, és folyamatosan értékelem a bukásokat. Borzasztó nehéz ez számomra, különösen mikor évek vannak már a kapcsolatunkban, harcostársaimnak tartom őket, és magam is gyakran hibázom. Nehéz “végsőnek” ítélni egy hibát. Különösen, ha “amúgy” nagyon tehetséges az ember, akit már jól ismerek, és akire nekem és az ügynek is szüksége van. Nehéz. És különösen nehéz úgy, hogy az alkalmas utánpótlást megtalálni sem könnyű, és igazán idő sincsen erre, mert folyamatos működés meg kell. Amit kormányzati helyzetben tovább súlyosbít, hogy hatalom és vagyon reményében önjelöltek ezrei verik közben az ajtót, hogy őket válasszák – miközben a valóban rátermettek meg a “hibákat” (és a tolongást) látva elidegenednek.

Orbán Viktorhoz visszatérve tehát a második nagy kérdés szerintem ez. Hogy így akarta, mert szerinte így helyes – vagy: (A) a nemzeti vagyon szerinte nincs az állam kezében biztonságban (ami a kincstárnok és dukátusok létezésének oka) és (B) az emberek esendők és önzők, tehát lopnak, amit ennyire sikerül mederben tartani (alsóbb szintű lopás). Mérlegeld ezt. Különös tekintettel arra, hogy az átlag funkcionárius aligha tudja a felső szintű lopást “nemzeti vagyonfelhalmozásként” értelmezni, hanem nagy valószínűséggel ő csak annyit lát, hogy a nagyok is lopnak, akkor miért ne tegye ő is.

Nos?

Melyik?

Mert hogy lopnak, az tény. De másrészt az is nagyon egyértelműnek tűnik, hogy ők ezt nem lopásként ítélik meg.

Mérlegeld ezt, és azt is mérlegeld, hogy még ha jó szándékot találsz sem feltétlen helyes mód az, hogy a “nemzeti” vagyon a “mieink” kezében van csak biztonságban. Hiszen ez gyakorlatilag a demokrácia lebontását jelenti. Mert a demokrácia erőforrásait vonják így el, ami által a demokrácia vergődése közepette tulajdonképpen egy királyság növekszik, ami idővel vagyonosabb (tehát hatalmasabb) lesz, mint az állam. Nem jó vagy rossz ez. Csak tény. Szerintem. Amivel szabad egyetérteni, és lehet helyteleníteni is.

Az egyszerű összefoglalás ez lehetne: “Bízol-e bennük?” – de a helyzet még ennél is egyszerűbb: “Bízol-e Orbán Viktorban?”

Ennyit az Orbán rendszerről.

Ha “igen” a válaszod, mert bízol benne, akkor végeztünk is, feltétlen menj majd el szavazni, mert nagy szükség van Rád.

Ha azonban “nem” a válasz, akkor nem vagyunk még készen.

Mert ha nem bízol Orbán Viktorban, akkor adódik egy harmadik kérdés is, hogy az ellenzékében jobban bízhatsz-e? Tehát, hogy az alternatíva jobb lenne-e Szerinted az országnak és Neked? (Vagy: Neked és az országnak – külön érdekes kérdés, amivel most nem foglalkozunk, hogy ki melyiket veszi előre.)

ÉRTEM, hogy dühít a lopás, hogy mélyen, a zsigereidben háborít fel – engem is –, de NE hagyd, hogy elhomályosítsa a látásodat. NE hagyd, hogy kibillentsen, NE az legyen a következtetésed, hogy nem veszel részt a választásban, mert akkor mások döntik helyetted el (mégpedig jó eséllyel olyanok, akik kevésbé képesek helyes döntést hozni, mint Te)!

Hanem, szerintem, birkózz meg a nehéz helyzettel, hogy talán nincsen tökéletes választás Neked.

Hanem két nemtökéletes választás közül kell valahogy a jobbat válaszd.

A kérdés elvi alapon és az elveket hátrébb vonva is eldönthető. Ha elvi alapon maradunk, és a lopás dühít, akkor szavazz Orbán ellenzékére, és meg is vagyunk.

Ha túl tudod magad a lopás nagy erkölcsi problémáján egy pillanatra tenni, akkor viszont azt kell mérlegeld, hogy mi jobb az országnak és Neked.

Ha meg vagy győzve arról, hogy az ellenzék felkészült, kormányzóképes és jobban fogja tudja csinálni (és kevesebbet lop majd), akkor válaszd őket.

Ha azonban nem vagy erről meggyőződve, például mert józan paraszti ész alapján is kénytelenek lesznek ők is lopni (sőt gyorsan és rengeteget), hogy a “nemzeti” vagyonnal a harcot fel tudják venni… vagy mert az a benyomásod, hogy Orbán leváltása tartja csak (valamennyire) egyben őket, de közben ezer felé húznak, és a jelölt aligha elég erős és elég tapasztalt, hogy győzelem esetén megzabolázza és fogatba állítsa a kiéhezett vad lovakat… vagy mert aggaszt, hogy ezekben a nehéz időkben a nemzetközi porondon hogyan boldogulnak majd… vagy mert úgy gondolod, hogy a jelenlegi ellenzék végső kudarca után muszáj valami új és tisztább mozgalom következzék majd a magyar politika színpadán, és ezért jobb ha ez a zavaros koalíció most nem kerül hatalomra, hogy kitisztuljon a politikai tér 2026-ra – akkor mégis Orbánt kell válaszd.

Nos?


Remélem, hasznos volt a levezetés!
Kíváncsi vagyok mit gondolsz, hogy döntesz.

Barátsággal,

Joós István

 

p.s.
A magam részéről: én elhiszem, hogy Orbán Viktor a nemzet érdekében harcol, és bár nem vagyok a móddal elégedett, de az ellenzék kapcsán sokkal több aggályom van, semhogy támogatni tudnám őket. Jól esne a lopás leállítása. Értékelném, ha úgy döntenének, hogy elég már, ami van, az “eredeti felhalmozás” véget érne a választás után, és drákói szigort vezetnének lopások dolgában be. Másrészt nem hiszem, hogy ez bekövetkezik. Rá fogok szavazni, mert szerintem minden hibájával együtt is sokkal alkalmasabb, mint az ellenzéke. És továbbá azért is rá fogok szavazni, mert Európát súlyos válságban érzékelem, mely helyzet kidolgozásában az egyik legfontosabb katalizátor ma szerintem Orbán Viktor. Bátorsága és tehetsége is van hozzá, hogy hatása legyen a kimenetelre, sőt tovább megyek: egész Európa vesztesége lenne szerintem, ha nem ő lenne a következő ciklusban Magyarország miniszterelnöke.

 

Kelt Budapesten, 2022. évi február 22-én